A randi

Tina rettentő jól akart kinézni. Olyan volt mint egy gimis lány élete első randija előtt. Miután vagy 10 ruhát felpróbált eldöntötte, hogy a piros pánt nélküli ruháját veszi fel. A körmét bordóra festette, és a száját is piros rúzzsal kente be. Utána alapozó, korrektor, szemhéjtus, szemhéjpúder, szempillaspirál és púder. A haját kontyba fogta a feje tetején és egy piros masnival átkötötte. Fújt magára egy kis kölnit és már el is ment az idő. Öt perc múlva nyolc, Tina vett egy mély levegőt és elindult. Nathan már várta, mint mindig most is elképesztően helyes volt:


- Szia! - köszöntötte a lányt - Most még gyönyörűbb vagy mint délután.
- Köszönöm! Te is jól nézel ki.
- Mesélj valamit. Milyen újságírónak lenni? - dobta fel a témát.
- Jó, én nagyon szeretem, azon kívül, hogy a főnököm mindig talál valami kifogásolnivalót nem is kívánhatnák ennél többet. Rengeteget utazhatok és érdekes embereket ismerhetek meg.
- Mikor döntötted el, hogy az leszel?
- Elég későn, érettségi után jött az ötlet. És te mikor tudtad, hogy híres énekes akarsz lenni?
- Hát ez nem úgy megy. Ez fokozatosan alakul ki, rengetegen akarnak azok lenni, de nem lehet az mindenki, kemény meló, de én is nagyon szeretem.
Szinte tíz percen belül megérkeztek.
Ahogy beléptek jött egy pincér és az asztalukhoz vezette őket.
- Mit kérnek inni? - kérdezte a pincér miközben kiosztotta az étlapot.
- Amit ajánl. - mondta Nathan.
- Akkor én is. - csatlakozott Tina.
Tina grillezett camambert evett petrezselymes rízsel és salátával. Nathan pedig bőségtálat amiben volt minden féle: hús, sajt, saláta, krumpli és rizs.
- Mondd nem veszélyes nekünk itt üldögélni, alighogy kimásztatok a bajból én rögtön bele is viszlek egy másikba. - aggódott Tina.
- Van amiért érdemes kockáztatni. - mosolygott Tinára Nath.
Az este rengeteget beszélgettek és nevettek.
Miután végeztek Nathan megkérdezte: - Nincs kedved sétálni egy kicsit?
- De van. - válaszolta és majd ki csattant örömében.
Már sötét volt, de még voltak emberek az utcákon, néha elment egy- egy autó, de nagyon romantikus volt.
- Nem fázol? - kérdezte Nath.
- Nem, köszönöm.
Aztán megálltak egy étterem előtt ahonnan zene szűrődött ki. Olyan zene mint a romantikus filmekben, lágy de mégsem álmosító. Mikor Tina látta, hogy Nathan megállt érezte és dobogott a szíve, annyit álmodozott erről.
Álltak felettük a csillagos ég körülöttük London csendes, de mégsem kihalt éjszakai élete. És akkor... és akkor.... és akkor... Nath megcsókolta. A csók nem volt túl hosszú, de ahoz épp elég, hogy Tina érezze Nathan szerelmes belé. Tina mosolygott, Nathan is, hirtelen megszűnt a körülöttük élő világ, csak ők voltak, ők ketten.
Lassan sétáltak vissza a szállodához. Nathan felkísérte Tinát a szobájához. Itt még adott a lánynak egy búcsúcsókot aztán ő is visszament a szobájukba.
Tina elképesztően boldog volt. Abban a pillanatban nem érdekelte semmi és senki. Nem érdekelte a főnöke, az őrült rajongók, a banda menedzsere, a cikke. Semmi, semmi, de semmi nem érdekelte csak Nathan.

A nyilatkozat

Tina a nyilatkozatra készülődött, jól kell kinéznie, mert hát mégiscsak egy csomó ember előtt kell megjelennie. Felvett egy lila ruhát, a haját megmosta és behullámosította, és készített magának egy nem túl feltűnő, de mégis ütős sminket. Miután elkészült már ment is a banda szobájába.
- Hű, nagyon csinos vagy. - engedte be kivételesen Nath.
- Köszönöm. - pirult el Tina.
- A többiek még készülődnek, kérsz esetleg egy kávét vagy teát?
- Egy kávé jól esne.
Tina kiment Nathannal a kis konyhába. Csak egy pultból és egy kis asztalkából állt.
- Izgulsz? - kérdezte Nathan.
- Nem kifejezés. Belegondolni sem merek, hogy hány ember lesz ott, ráadásul mind olyan emberek akik közé tartoztam én is egy hete.
- Kérdezted milyen híresnek lenni, valami ilyesmi. - mosolygott Nath.
- Hát, nem tudom, hogy bírjátok, de le a kalappal.
Tina megitta a kávéját és lassan a többiek is elkészültek szóval elindultak. Az aulába egy barna hajú, szemüveges nő állt.
- Helló fiuk! Szép kis balhé, na nyomás az autó már vár. - ment oda a bandához.
- Köszönjük Julie, de megoldjuk egyedül is, ez a mi dolgunk. - mondta Max.
- Persze! Ha megtudnátok oldani nem kéne nyilatkozat. Egy lánnyal menni próbálni, szép húzás! - folytatta mintha Tina ott se lenne.
- Na jó, nekünk erre nincs időnk, ez nem az ő hibája, mi akartuk és nem bántuk meg. - szállt be a beszélgetésbe Nathan.
- Nincs időtök? Egy hétig nem vagyok veletek és máris valami őrültséget csináltok. Megmondtam sok lesz a rajongó és az újságíró, de nem kell foglalkozni velük. Erre ti elkezdtek egy RAJONGÓ ÚJSÁGÍRÓVAL mutatkozni. Mire volt ez jó?
- Az nem a te dolgod, és most menj haza és nézz majd meg minket a rajongói oldalon. - vágta rá Max.
Mégis mi az, hogy menjek haz.... - kezdte volna.
- Ha kell az állásod ezt teszed.
- Ez zsarolás!!!
- Csak ismertettem a tényeket. - zárta le Max.
- Ki volt ez? - kérdezte Tina.
- A menedzserünk Julie, de mi csak Miss. Őrült- nek hívjuk.
Mikor megérkeztek Tina már nagyon izgult.
Már rengetegen voltak és még volt fél óra a kezdésig.
Tina még gyorsan megigazította a haját és sminkjét, elpróbálta a szövegét és már menniük is kellett.
- Mint egy színházi előadás. - próbált megnyugodni Tina.
- Igen, csak nyugi, minden rendbe lesz.
Igen akkor még úgy tűnt....
Egy színpadra kellett felmenni és ahogy felérnek mindenki látja őket. Amint felértek a rajongók elkezdtek kiabálni.
- Mikor lesz az esküvő Max?
- Miért pont ő, nem is különleges!
a- Cikket írni jött, mi? Én is ezt mondanám.
- Az igazat akarjuk!
Tina émelygett, legszívesebben futott volna haza egészen a kis pesti lakásáig, ebben a pillanatba örült volna ha most felébredne és kiderülne, hogy ez csak álom volt, de nem, nem történt semmi ilyesmi.
Nathan egy bátorító pillantást vetett a lányra.
- Kedves rajongók! Azért vagyunk most itt, mert szeretnénk tisztázni egy óriási félreértést. Ő itt Tina. - mutatott a lányra - na, ő cikket írni van itt. Nem tudom tud- e itt valaki magyarul, de nem is lényeges, a lényeg ,hogy aki nem hiszi majd megtekintheti abban az újságban ahol Tina dolgozik.
Most Tinán volt a sor, úgy érezte mindjárt elájul és amikor a mikrofonhoz nyúlt nem hitte, hogy egy hang is kijön a torkán. És a legrosszabb mindenki árgus szemekkel figyelte, sőt bámulta.
- Mint Max mondta Tina vagyok, - kezdte el bátortalanul - Magyarországról jöttem, kell írnom egy cikket Londonról és kell egy riport a The Wantedtől. Remélem megértitek, nekem ez a munkám. Azért mentem a bandával többször is, hogy egy pár fotót is készíthessek ahogy próbálnak. Ez az igazság. El kell hinnetek.
Én is rajongok a The Wantedért, de nincs semmi több csak munkakapcsolat, szóval én is közétek tartozom, a közös bennünk a The Wanted zenéjének szeretete. Max- el pedig végképp nincs semmi személyes kapcsolatom, nem is lehetne hiszen én nem sokára hazamegyek ők pedig maradnak. Köszönöm a figyelmet és kérem a bizalmatokat! - fejezte be.
- Én is kérem az egész banda nevében higgyétek el nekünk. Most pedig kihirdetnénk a következő koncertünket ami a jövő hónapban lesz, várunk mindenkit, a részletek a hivatalos oldalunkon lesz. - tette hozzá Nathan.
- Köszönjük a figyelmet! Sziasztok! - köszönt el Max.
Miután újra a színpad mögött voltak Tina némileg megnyugodott.
- Jó voltál! - dicsérte meg Nath.
- Köszönöm! - próbált meg Tina mosolyogni - Szerinted elhitték?
- Nem tudom, a szöveget jól megírtad és amúgy igaz is szóval el kell hinniük, ez már nem rajtunk múlik, mi mindent megtettünk.
- Ahogy néztek rám.... mármint én is biztos így néznék arra aki az én helyembe lenne, de olyan volt, mintha nem is tudom.
- Követelő tekintetek meredtek rád.
- Nem meredtek, bámultak, de tényleg.
- Jól van menjünk haza! - mosolygott Nath.
Mire visszaértek a hotelbe már elmúlt este hét.
- Nincs kedved eljönni vacsorázni velem? Ismerek egy jó éttermet a közelben. - ajánlotta fel Nath.
- Őőőő... de... van.... szívesen.... mármint igen, jó ötlet. - hebegte Tina. Alig bírta felfogni.
- Rendben, akkor nyolckor itt? - mosolygott Nath.
-I- igen.
Tinának ez volt a legnagyobb álma, már egyáltalán nem akart felébredni. Régen annyit álmodozott arról, hogy egyszer majd Nathan Sykes elhívja randizni és most egy órája volt elkészülni.
Tina nem is sejtette mit tartogat neki ez az este.

Újabb óriási balhé

Ebéd után Tina elköszönt a The Wantedtől és felment a szobájába, hogy bemásolja a gépébe az interjút. Tina mielőtt megnyitotta volna a szövegszerkesztőt megnézett még pár oldalt.
Éppen a Hivatalos The Wanted rajongói oldalt nyitotta meg. Tina majdnem leesett a székről. A kezdőoldalon ez állt: "Újra együtt látták a The Wanted- ot és a Magyar újságírónőt. Egyelőre még senki sem nyilatkozott a bandából, de minden rajongó választ akar. Ki tudja talán tényleg van valami a banda egyik tagja és az újságírónő között." A szöveg alatt pedig egy lesi fotó volt amin Tina a banda után megy be a bérházba.
Tina azt hitte elájul. Gyorsan lerohant a bandához. Sietősen kopogott. Szokás szerint Max nyitott ajtót.
- Szia! - köszönt Max, a hangja nagyon gondterhelt volt - gondolom már láttad a cikket.
- Persze! Azért jöttem le. Annyira sajnálom, éreztem, hogy nem jó ötlet.
- Semmi baj. - mondta Nathan, mert közben beértek a nappaliba. - én beszéltelek rá.
- Jó, akkor most kiadunk egy nyilatkozatot melyben leírjuk, hogy csak cikket írsz rólunk. - mondta Max.
- És szerinted el is hiszik? - kérdezte Tom.
- Nincs más választásunk. És amúgy igaz is. - mosolyodott el egy kicsit Nath.
Tina segített megírni a nyilatkozatot.
- És most várunk. - mondta Max miután elküldték.
Nem kellett sokat várni pár percen belül hemzsegtek rá a válaszok. Nem igazán hitték el. Mindenki kérdezgette, hogy ki ez a lány, mit keres itt, és mit akar a The Wantedtől.
És ha mindez nem lett volna elég Tinát még a főnöke is felhívta.
- Haló! - köszönt Tina.
- Gratulálok sztár lettél! - gúnyolódott Tina főnöke - legalább kész a cikk?
- Igen, már megírtam csak át kell másolnom.
- Akkor gyerünk, holnap látni akarom.
- Jó - mondta Tina.
Tina főnöke már le is rakta: - Hát ez kedves! - duzzogott magában Tina.
- Minden rendben? - kérdezte Nath.
- Őszintén? Egyáltalán nem.
- Uhh, sajnálom.
- Nem, nem a te hibád. - próbált mosolyogni Tina - most inkább felmegyek, te nyugi, nincs semmi komoly baj csak ez az újabb botrány nem hiányzott.
- Hát nekünk se. Jó pihenést! Szia! - köszönt el Nath.
- Köszi, nektek is!
Tina a szobájába lezuhanyozott, de egyáltalán nem tudott arra koncentrálni, hogy kijavítsa a cikket és átmásolja teljesen ki volt.
Később lement vacsorázni, de nem nagyon bírt enni.
Miután visszament a szobájába eldöntötte, hogy felhívja az otthoni legjobb barátnőjét.
Miután mindent elmondott Liznek a lány csodálkozva ezt mondta: Egek Tina! Jó sok minden történt veled ebben a pár napban.
- Hát igen. Teljesen ki vagyok.
- Megértem, én is ki lennék a helyedben.
Tina miután letette Lizzel meg se próbát aludni, mert tudta, hogy nem fog tudni, ezért inkább valami idétlen amcsi vígjátékot nézett, bár nem foglalta le, de legalább kicsit másra figyelt.
Szinte egész éjjel egy szemhunyásnyit sem aludt. Reggel csak felkapott valamit és már ment is le a bandához.
- Sziasztok! - köszönt miután Max beengedte.
- Szia! - próbál Nathan laza lenni.
- Hogy halad az ügy? - kérdezte Tina aggódva.
- Sehogy. A rajongók nem hisznek nekünk.
- Ne máár! De miért? - kérdezte Tina.
- Mert, mert... nem tudom, te hinnél az ő helyükben?
- Nem tudom, valószínűleg nem, de most én vagyok az érintett szóval hiszek.
- Na látod!
- Ma nem megyek veletek próbálni. - nevetett kínosan Tina.
- Sejtettük. - nevetett Nath is.
- Bár már nem oszt, nem szoroz. - mondta Max.
Miután a banda elment, Tina visszament a szobájába és megpróbálta normálisan megírni a cikkét.
Éppen az utolsó sorokat javította amikor valaki kopogott.
- Tessék? - szólt ki.
- Szia! - hallotta Nathan gondterhelt hangját.
- Nyitom! Szia.... sztok! - köszönt mikor meglátta, hogy Max is ott van.
Mikor Tina beengedte őket Max gyorsan bele is vágott: - Tudják a neved és mindent rólad.
- Mi? - értetlenkedett Tina.
- Megengeded? - nyúlt Nathan a lány laptopjához.
- Persze!
Nathan megnyitotta a rajongói oldalt ahol az egész botrány kitört. A címlapon Tina teljes neve állt, az, hogy pesti. És ami a legdurvább: Egyes nem megerősített hírek szerint Max- el jár.
- Te jó ég! - kiáltott fel Tina - honnan vették ezt a baromságot?
- Nem tudom, de ebből nehezen jövünk ki. - sóhajtott Max.
Tina úgy érezte mindjárt elájul, az egész világ felfordult számára.
- És most? - kérdezte Tina tanácstalanul.
- Nyilatkozat. - vágta rá a két fiú szinte egyszerre.
- De most élő, úgy értem kiírjuk, hogy nyilatkozat lesz és arra bárki eljöhet a megadott helyre, a megadott időben. - pontosított Max.
- Akkor hajrá! - mondta Tina.
- De... de te is kellenél. - pontosított még tovább Nathan.
- Ja, oké, persze! - értett egyet a lány.


Ki tudja mi lesz ebből. Majd meglátjuk. Hamarosan jön a kövi rész.

Bocsánatkérés

Tina egész éjjel nem aludt semmit. Lelkiismeret furdalása volt amiért először nem akarta elfogadni a meghívást. 

Másnap reggel Tina fáradtan ébredt, miután felöltözött és megcsinálta a haját illetve sminkjét elhatározta, hogy lemegy a The Wanted szobájához. Amikor leért bekopogott. 

- Igen? - hallotta Max hangját.

- Sziasztok, Tina vagyok! - kiáltotta.

- Nyitom! Szia Tina! Mi újság?

- Minden rendben, és nálatok?

- Nálunk is. Bejössz?

- Igen, ha nem zavarok.

- Te soha nem zavarsz.

- Akkor elmehetek veletek? - kérdezte óvatosan Tina.

- Persze. Ha szeretnél. - mondta Nathan.

- Jól van, akkor a riportot is megcsinálhatod. 

- Rendben.

- Lassan indulnunk kéne fiuk! - kiáltott a hátsó szobák felé Max.

Miután mindenki készen volt elindultak próbálni, ugyanabba a kis lakásba mint múltkor. Miután a fiuk eleget énekeltek Max megszólalt: - Na akkor megcsinálod a riportot?

- Persze!

Miután Tina feltette a szokásos kérdéseket: mikor alakultak, mi a céljuk, mi a hobbijuk, stb. valami érdekes kérdést akart feltenni, valamit ami annyira nem személyes, de mégse tudja a legtöbb rajongó.

- Mit gondoltok, meddig lesz együtt a banda? - találta meg a megfelelő kérdést Tina.

- Háát, reméljük a lehető legtovább, de jó pár évig még biztos nyomjuk. - válaszolta az egész banda helyett Max.

- Jól van, akkor ennyi. - mondta Tina.

- Tudod, te más vagy mint a többi újságíró aki riportot készített velünk, te nem tettél fel személyes kérdéseket mégis érdekes interjút csináltál.

- Örülök, hogy meg vagytok elégedve. - mosolygott Tina. Látta Nath arcán, hogy már egyáltalán nincs megsértődve.

A próba és a riport után visszamentek a hotelbe és közösen ebédeltek. Tina elképesztően boldog volt.