A nyilatkozat

Tina a nyilatkozatra készülődött, jól kell kinéznie, mert hát mégiscsak egy csomó ember előtt kell megjelennie. Felvett egy lila ruhát, a haját megmosta és behullámosította, és készített magának egy nem túl feltűnő, de mégis ütős sminket. Miután elkészült már ment is a banda szobájába.
- Hű, nagyon csinos vagy. - engedte be kivételesen Nath.
- Köszönöm. - pirult el Tina.
- A többiek még készülődnek, kérsz esetleg egy kávét vagy teát?
- Egy kávé jól esne.
Tina kiment Nathannal a kis konyhába. Csak egy pultból és egy kis asztalkából állt.
- Izgulsz? - kérdezte Nathan.
- Nem kifejezés. Belegondolni sem merek, hogy hány ember lesz ott, ráadásul mind olyan emberek akik közé tartoztam én is egy hete.
- Kérdezted milyen híresnek lenni, valami ilyesmi. - mosolygott Nath.
- Hát, nem tudom, hogy bírjátok, de le a kalappal.
Tina megitta a kávéját és lassan a többiek is elkészültek szóval elindultak. Az aulába egy barna hajú, szemüveges nő állt.
- Helló fiuk! Szép kis balhé, na nyomás az autó már vár. - ment oda a bandához.
- Köszönjük Julie, de megoldjuk egyedül is, ez a mi dolgunk. - mondta Max.
- Persze! Ha megtudnátok oldani nem kéne nyilatkozat. Egy lánnyal menni próbálni, szép húzás! - folytatta mintha Tina ott se lenne.
- Na jó, nekünk erre nincs időnk, ez nem az ő hibája, mi akartuk és nem bántuk meg. - szállt be a beszélgetésbe Nathan.
- Nincs időtök? Egy hétig nem vagyok veletek és máris valami őrültséget csináltok. Megmondtam sok lesz a rajongó és az újságíró, de nem kell foglalkozni velük. Erre ti elkezdtek egy RAJONGÓ ÚJSÁGÍRÓVAL mutatkozni. Mire volt ez jó?
- Az nem a te dolgod, és most menj haza és nézz majd meg minket a rajongói oldalon. - vágta rá Max.
Mégis mi az, hogy menjek haz.... - kezdte volna.
- Ha kell az állásod ezt teszed.
- Ez zsarolás!!!
- Csak ismertettem a tényeket. - zárta le Max.
- Ki volt ez? - kérdezte Tina.
- A menedzserünk Julie, de mi csak Miss. Őrült- nek hívjuk.
Mikor megérkeztek Tina már nagyon izgult.
Már rengetegen voltak és még volt fél óra a kezdésig.
Tina még gyorsan megigazította a haját és sminkjét, elpróbálta a szövegét és már menniük is kellett.
- Mint egy színházi előadás. - próbált megnyugodni Tina.
- Igen, csak nyugi, minden rendbe lesz.
Igen akkor még úgy tűnt....
Egy színpadra kellett felmenni és ahogy felérnek mindenki látja őket. Amint felértek a rajongók elkezdtek kiabálni.
- Mikor lesz az esküvő Max?
- Miért pont ő, nem is különleges!
a- Cikket írni jött, mi? Én is ezt mondanám.
- Az igazat akarjuk!
Tina émelygett, legszívesebben futott volna haza egészen a kis pesti lakásáig, ebben a pillanatba örült volna ha most felébredne és kiderülne, hogy ez csak álom volt, de nem, nem történt semmi ilyesmi.
Nathan egy bátorító pillantást vetett a lányra.
- Kedves rajongók! Azért vagyunk most itt, mert szeretnénk tisztázni egy óriási félreértést. Ő itt Tina. - mutatott a lányra - na, ő cikket írni van itt. Nem tudom tud- e itt valaki magyarul, de nem is lényeges, a lényeg ,hogy aki nem hiszi majd megtekintheti abban az újságban ahol Tina dolgozik.
Most Tinán volt a sor, úgy érezte mindjárt elájul és amikor a mikrofonhoz nyúlt nem hitte, hogy egy hang is kijön a torkán. És a legrosszabb mindenki árgus szemekkel figyelte, sőt bámulta.
- Mint Max mondta Tina vagyok, - kezdte el bátortalanul - Magyarországról jöttem, kell írnom egy cikket Londonról és kell egy riport a The Wantedtől. Remélem megértitek, nekem ez a munkám. Azért mentem a bandával többször is, hogy egy pár fotót is készíthessek ahogy próbálnak. Ez az igazság. El kell hinnetek.
Én is rajongok a The Wantedért, de nincs semmi több csak munkakapcsolat, szóval én is közétek tartozom, a közös bennünk a The Wanted zenéjének szeretete. Max- el pedig végképp nincs semmi személyes kapcsolatom, nem is lehetne hiszen én nem sokára hazamegyek ők pedig maradnak. Köszönöm a figyelmet és kérem a bizalmatokat! - fejezte be.
- Én is kérem az egész banda nevében higgyétek el nekünk. Most pedig kihirdetnénk a következő koncertünket ami a jövő hónapban lesz, várunk mindenkit, a részletek a hivatalos oldalunkon lesz. - tette hozzá Nathan.
- Köszönjük a figyelmet! Sziasztok! - köszönt el Max.
Miután újra a színpad mögött voltak Tina némileg megnyugodott.
- Jó voltál! - dicsérte meg Nath.
- Köszönöm! - próbált meg Tina mosolyogni - Szerinted elhitték?
- Nem tudom, a szöveget jól megírtad és amúgy igaz is szóval el kell hinniük, ez már nem rajtunk múlik, mi mindent megtettünk.
- Ahogy néztek rám.... mármint én is biztos így néznék arra aki az én helyembe lenne, de olyan volt, mintha nem is tudom.
- Követelő tekintetek meredtek rád.
- Nem meredtek, bámultak, de tényleg.
- Jól van menjünk haza! - mosolygott Nath.
Mire visszaértek a hotelbe már elmúlt este hét.
- Nincs kedved eljönni vacsorázni velem? Ismerek egy jó éttermet a közelben. - ajánlotta fel Nath.
- Őőőő... de... van.... szívesen.... mármint igen, jó ötlet. - hebegte Tina. Alig bírta felfogni.
- Rendben, akkor nyolckor itt? - mosolygott Nath.
-I- igen.
Tinának ez volt a legnagyobb álma, már egyáltalán nem akart felébredni. Régen annyit álmodozott arról, hogy egyszer majd Nathan Sykes elhívja randizni és most egy órája volt elkészülni.
Tina nem is sejtette mit tartogat neki ez az este.